Mostanában álomemlékezetre gyúrok. És - úgy tűnik hogy csak ettől - kb. minden másnap van tudatos álmom.
:-)
Nem várt mellékhatás.
:-)))
Az egyik. De ugyanígy nem várt kellemes jelenség, hogy ismét rádöbbentem, milyen sűrű, élénk humora van az emberi tudatalattinak.
A jó hír: Hogy minden bizonnyal a Tiédnek is!!
:-)))
Az elmélet: Ha valaki BÁRHOGYAN eléri, hogy naponta legalább három - négy teljes, hosszú álomra emlékezzen egy átlagos alvásidő alatt, azzal több mint a fele utat megtette a rendszeres tudatos álmodás felé. Tapasztalataim szerint akár önmagában is elég lehet pár naponta egy-egy spontán tudatra ébredéshez álom közben.
Az egyik kulcs:
Álomnapló.
És hogy minden legyen benne, ami előre visz, de hagyd ki ami már visszahúz: na AZ igazi művészet. A jutalom azonban megéri a kísérletezésbe fektetett időt: finomodsz, csiszolódsz minden alkalommal; és az álmaiddal együtt dolgozni igen-igen szórakoztató csapatmunka tud lenni.
Szóval: Amikor MINDEN áldott napodat úgy kezded, hogy már többször is megmártóztál a saját tudatalattid intelligenciájának, humorérzékének, éleslátásának (stb, stb..) közvetlen megtapasztalásában, az remek alaphangot ad a napnak. Az a sok életerős, természetes tehetség, mind ott van a koponyádban, letagadhatatlanul, attól függetlenül, hogy fogod -e aznap ébren is használni vagy sem. Légy büszke és elégedett, és igen, nyugodtan legyél hiú: az a rengeteg kreativitás, aminek a termékei reggelre színes, eleven karnevállá sokasodnak a fejedben, az TE VAGY!!
Igen, TE!!
:-)))
Olyan egyszerű!
Nem kell teljesíteni, nem kell újat létrehozni, nincs szükség rá hogy bármit is tegyél: úgyhogy nincs mibe belebukni! Itt kivételesen úgy kapható a ragyogó bizonyítvány, hogy nem kell vizsgát tenni előtte: a kitűnő eredményeket nem eléri az ember, hanem egyszerűen megtörténnek vele, ha akarja, ha nem. MINDEN éjjel!
Ne tégy semmi mást, csak figyelj. :-)
A címszereplő Rovátka Királyban egyébként az a különleges, hogy meg se jelent! Annyira lényegtelen, sokad rangú apróság volt egy abszolút esemény- és humor-dús álomban, hogy épp ettől maradt meg a fejemben. Valakivel beszélgettem, egy teremben, a párbeszéd, az érvek, a logikai mérkőzés (köztem és... köztem), a gyors álláspontváltások, mind együtt sem kötötték le eléggé az agyamat hogy ne kezdje el még pluszban szórakoztatni saját magát: az alkudozás kellős közepén, tök mellékesen "fél füllel" meghallottam, hogy a hátam mögött valaki épp bejelenti az újonnan érkező vendéget: "Ő-csökkent Lótetűsége tizennegyedik Rovátka Király!" Némi futó derültséggel épp csak tudomásul vettem, hogy mi zajlik a háttérben, és folytattam a megkezdett társalgást. Aztán pedig egész nap nem ment ki a fejemből a jeles férfiú neve, épp amiatt, hogy olyan kivételesen semmihez de semmihez nem volt köze az álomban. Különálló kis szikra volt, csak mert... csak. Ennyi a magyarázat. :-)
Hülyeség?
Az nem kifejezés.
Kell?
Nagyon kevés dolog kell ennyire:
Minden egyes egészséges ember fejében olyan csoda lakik, amit ha jobban ismerne, sokkal jobban szeretné saját magát, és sokkal jobban bízna a képességeiben. És ez szerintem nagyon kell.
"You're only given a little spark of madness.
You mustn't lose it."
Robin Williams
Utolsó kommentek