Tíz perce egy barátom egy netes oldalt mutatott. Mesterséges intelligencia kutatással foglalkozik, bárki küldhet kódot, ami az oldalon levő egy-egy kis lény viselkedését meghatározza, mesélt, hogy mostanában ő ezt, és épp versenyben áll valakivel.. Örültem, hogy ilyen izgalmas elfoglaltságot talált, meglepő volt, mert emlékeztem, hogy pár hónapja nemigen beszél az internetes felfedezéseiről. Aztán leesett. "-Tudod, mi a probléma, Józska? Hogy te meghaltál." Egy villanásra halvány értetlenség futott át az arcán, hogy ezzel félbeszakítom amiről beszél. "- Igen. És?"

Ma reggel két tudatos álom, tegnap reggel szintén kettő. Nagyon remélem, hogy ez a fejlődés, és nem egy szerencseszéria jele.

Most azon igyekszem, hogy ne ébresszem föl magam rövid időn belül, és ne hagyjam kicsit kialakulatlan, kezdeti állapotban a TÁ -ot. Ma már eszembe jutott, és igyekeztem "természetesen" viselkedni, hogy szép, szilárd, hosszú, nyugodt álommá alakuljon. Azt igyekszem tapasztalati úton bizonyítani a tudatalattimnak, hogy bár nyomon követtem az álom kialakulását, ahogy különböző időben kapcsoltak be a különböző érzékszervi ingerek, attól ez még "rendes" álom. Gyakorlatilag olyannak álmodom a tudatmegőrzéses tudatos álmot, ami még sokszor önmaga kételkedő, csökkent minőségű mása. A tudatalattim még szkeptikus. :-D Valahogy még azon a véleményen van, hogy a T.Á. nak ilyen szétesegetősnek kell lennie, ahogyan létrejött. A mai tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ha álomban ez eszembe jut, lehehetséges szép, szilárd, reális álommá "nyugtatni" a jelenséget. Még nem tökéletes, de a folyamat egyértelműen érzékelhető, úgyhogy irány a következő T.Á.!

U.i.: Józska, ha tényleg szoktál netezni és az izlésed sem változott, akkor ezt bírni fogod.