Álomidő - a tudatos álmodásról

Hogy inspiráljon. Téged. Engem. Trükkök, tapasztalatok, élmények. Mert megtanulható. Lehetséges úgy elaludni, hogy közben tudatodnál maradsz, és amikor álmodni kezdesz, tudod, hogy épp álmodsz. És akkor... Bármi. Csak így egyszerűen: bármi, amit képes vagy elképzelni. Olyan valóság mint a "kinti", csak szót fogad neked. Mit szeretnél? Mi a három legféltettebb vágyad? Nem baj, ha lehetetlen. Nem baj, ha sose mondanád el senkinek. Utakat keresek arra a bolygóra, ahol az utazót élete legkülönösebb bulija várja. Érzed? :-) Jössz? :-)

Utolsó kommentek

  • álomontológus: Sziasztok! Nem tud valaki Záporról? Én nem voltam tagja az Álomműhelynek, de érdeklődve olvastam ... (2012.09.21. 14:31) Berobbanás
  • kergezerge: Ezt most hirtelen nem olvastam végig, csak erre guglizódtam, majd visszatérek, most csak annyit sz... (2012.04.05. 16:27) Képek, tisztelet, játék (ismét :-D )
  • Zápor.: Jó, jó, jó!! :-) Próbálkozz vele, Fortis! Örülnék ha láthatnám az álomrajzaidat! Az se baj, ha csa... (2011.09.05. 11:46) Képek, tisztelet, játék (ismét :-D )
  • fortisbarat: Nekem tetszetősek ezek a rajzok . Na csak a kézügyesség , azzal van számomra a baj . Kétbalkéz :) ... (2011.09.03. 15:46) Képek, tisztelet, játék (ismét :-D )
  • fortisbarat: Hú aztamindenit , de jó ez a kép ! És az álom maga is . Ezt a képet te festetted ? Nagyon tetszik ! (2011.08.24. 06:57) Zöld-arany falu és kerekasztal
  • Utolsó 20

Cápatologató

2010.11.18. 19:32 Zápor.

 

 

"A SZERELEM OLYAN, MINT A CÁPA.

HA NEM MEGY ELŐRE, MEGDÖGLIK."

                         Woody Allen

 

 

Többször előfordult már, hogy egy egy álom - néha egy tudatos álom - pezsdítette fel a tényleges, éber világban létező szexuális életemet. :-))

Pont a legutóbbi is pl., pár napja. Az első TÁ -ból felébredtem, visszaforognom nem sikerült (egy technika, amikor az ember az oszló tudatos álmot forgással próbálja meghosszabbítani), de közvetlenül ébredés után eszembe jutott a gyakorlat, aminek az egyik eleme az a bizonyos 61 pontos meditáció. (Ld. LaBerge tréning.) Nosza. Idáig nem próbáltam még ki, csak egyszer átnéztem az ábrát, hogy emlékezzek, hol vannak a pontok. Már akkor is feltűnt, és némi derültséget keltett bennem, hogy ilyen meditációt nem láttam még, nem tudom, ki mit hord az x -edik és az y -adik pontnál a testén, de nekem ott konkrétan a mellem van. :-) Mikor most elkezdtem végezni a gyakorlatot, és idáig elértem, megint eszembe jutott, és megint egész komolytalan kedvem lett a gondolattól. Sebaj, csináljuk. :-) "Oké, akkor most ellazítom a bal mellbimbómat...( :-DDD ).." Valószínűleg már a torokcsakránál totál elaludtam, és mire idáig elértem, már álmodtam az egészet. Persze, nem tűnt fel, hogy már az álomtestemet lazítgatom.. :-D Pedig többször, teljesen élethűen láttam magát a fekete - fehér ábrát is, ez gyanút kelthetett volna.. Szóval:

Túlléptem az első derültségen, és halálos komolysággal, minden sokéves meditációs tapasztalatomat latba vetve: elkezdtem ellazítani a bal mellbimbómat. :-DD Pár pillanat múlva olyan érzés töltötte be a testem teljes balfelét, hogy emlékszem a meglepődésre, meg a befelé-nevetgélésre mélymeditációban: Baasszuus!!! Ha most ugyanígy ellazítom a jobb mellbimbómat is, akkor nem tudatos álmom lesz, hanem orgazmusom!!

Erre a gondolatra hirtelen a szobám közepén termettem, a Kedvessel, és lelkesen arról beszéltünk, hogy mit akarunk játszani. :-) Komolyan, mint a gyerekek. :-) " Akkor legyen az, hogy ez a szoba ezmegez, és az ajtó meg idemegide nyílik, .. Nem, szerintem a szoba legyen egy... és kint meg akkor ezmegez van, és ki honnan jön, és hogy futtottunk véletlenül össze... Végülis meglett az alapsztori ami mindkettőnknek tetszett, és akkor az ajtón túl pedig kezdődik az ilyenésilyen út... És kinyitottuk az ajtót, és ott volt az út! Illetve: - biztos el tudjátok képzelni: nem az út került az ajtó elé, hanem a szobám mindenestül átkerült annak a bizonyos útnak a végére. Kiléptünk, és láttuk, hogy csak úgy natúr, a szoba, ház nélkül, mintha egyenesen oda építették volna, a homokdombra, az úttal... :-D Tudjátok, álomban is van az embernek egy földrajzi holtartózkodás-tudata. Szóval: átteleportálódtunk, szobával együtt a tervezett helyszínre.

"Ok, akkor én leszek a Kimerült Vándor, és lestoppollak, mikor jösz autóval.." :-D Nyilván, azonnal termett ott egy autó, Kedves elindult az úton mint eltévedt vándor, beültem az autóba, indítok, megfordulok, és látom, hogy a Kimerült Vándor teljesen átalakult: más öltözet, más test  -  egy másik emberi alakot vett magára! :-D A mozgásából azonnal láttam, hogy ez abszolut ő, csak egy másik testet használ éppen.    -   (titkosos részletek amiket most kihagyok)   -   Szóval: épp az történik, hogy valami csavarkulcsot ad nekem vissza, és ott áll mellettem egy férfi, a mozgása, a gesztusai, a szavai, a döntései, a kisördög arckifejezése összetéveszthetetlen, egy pillanatnyi kétségem nincsen, hogy ez ő; DE EGY MÁSIK TEST!! Minden pici porcikája teljesen idegen, tök ismeretlen. Közben pedig olyan arckifejezéssel néz a szemembe, ami kizárólag neki van. :-) Markolja azt az impozáns, acél csavarkulcsot, és immáron harmadszorra próbálja beletenni a nadrágom farzsebébe... (...) Tudom, hogy nem fogja megtenni, csak most eljátssza, hogy erőteljesen próbálkozik... Vááááááááááá!!! :-DDDDD Ezen a ponton tudatosul hirtelen, hogy ez asszem nem lesz egy hosszú történet, kötve hiszem hogy akár a házig eljutnánk, és már simulok és dorombolok és ....

És akkor eszembe jut, hogy én itt most bent, álomban 100% ra biztosan tudom hogy ez ő, ezt az ember érzi, teljesen olyan, mintha egy kabátot vett volna fel a történet kedvéért, csak most ez épp egy másik test; de.. Ő vajon majd ébren, kint, ha elmesélem neki, akkor érteni fogja? Rosszul esne neki, vagy félreértené? Nem akarok olyat csinálni, amit ne mondanék el neki szívesen, megbántanám vajon ezzel? Persze, én tudom, hogy ez itt100% -ban ő, de ő (az igazi, ott kint), elhiszi biztosan? És ha igen? Hiszen akkor is vele lennék, ha kabátot váltott volna a játék kedvéért.. most bőrt váltott, de vajon....          Igen. És itt ébredtem föl. :-D

Azóta elmeséltem neki. :-) Hááát, utána sokmindenről beszéltünk. Minden szempontból felpezsdítő tapasztalat volt. Fülig ért a szánk, és a beszélgetés végén sztem kimutathatóan szerelmesebbek voltunk, mint az elején. Most nemes küldetésének érzi a legközelebbi játékkor úgy átadni magát, hogy néha tényleg másik embernek érezze magát. :-) Persze, a kihívás nyilván megfogott, nem maradhatok le mögötte... :-)

 

"A SZERELEM NEM FÉL TANULNI."

egyszer hallott Bossa Nova szám :-)

 


Szóval, csak biztatni tudok mindenkit:

Álmodjatok! :-) Álmodjatok ihletért, kalandért, jótanácsért, és aztán ébren varázsoljátok el, akit szerettek!  :-)))

13 komment

Címkék: felhasználás

A bejegyzés trackback címe:

https://tudatosalom.blog.hu/api/trackback/id/tr592457817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fortisbarat 2010.11.19. 22:51:01

Azta , nekem nagyon tetszett ez a történet !
Visszaemlékszem gyerek koromba játszottam még olyat egy ismerőssel , hogy a leány szobája tulajdonképpen egy űrhajó , és az előszoba a zsilipkamra . Még a súlytalanság állapotát is eljátszottuk , szokatlan mozdulatokkal lépkedtünk . Aztán kivágódott a zsilipkamra ajtaja , és valami magas szőrösképű idegen lény furakodott be rajta , valami marsbéli nyelven morogva , valami ilyesmit , hogy " Későre jár , haza kell már menni " :) de persze egy mukkot sem értettünk belőle , mert mi nem beszéltünk marsiul , így hát nem tudtuk mit akart . De mindenesetre behatolásnak tűnt a jelenléte és ezért lézer fegyvereinkkel jól megsoroztuk . Nem sokkal később nem tudom mi történhetett , bizonyára kábító gránátot dobhattak be az űrkamránkba , mert nagyon elálmosodtunk , és aztán már csak arra emlékszem , hogy valaki cipel a hátán , fölnéztem , és felettünk az űr , a csillogó galaxisokkal .

De amúgy nagyon jó ötlet ez a szoba téma , ki kéne újra próbálni .

traktor 2.0 2010.11.23. 22:00:21

@fortisbarat: Nem találkoztál véletlenül Zaphod Beeblebrox-szal?

Hihetetlen jó történeteket, ösztönzéseket olvasok itt.
Hálás vagyok.
Bár ez nem látszik...

fortisbarat 2010.11.23. 23:04:37

@traktor 2.0: Dehogynem Traktor koma ! Aki olvas , az figyel , és azt hiszem , mi mind hálásak lehetünk egymásért .
Elmesélek még egy trükköt , amit elég sokat gyakoroltam . Abban az időben sokat utaztam távolsági busszal , és a valóság tesztet a buszon rendszeresen végezhettem .
Nos ott a busz vált űrhajóvá a számomra és azt gondoltam , hogy valami bolygóközi utazáson veszek részt , rendszeres időközönként . Ez nagyon sokat segített , mert a végén csak be kellett bizonyítanom magamnak , hogy nem álmodom , hanem most ébren vagyok . Csak ki kellett nézni az ablakon :) :)és akkor sikerült . Ma már kocsival járok , itt nem nagyon merek kockáztatni , mint az a német pasas , aki elhitte az autópályán , hogy csak egy szimulátorban ül és éppen játszik . A kórházban döbbent rá , hogy a valóságban járt .

traktor 2.0 2010.11.23. 23:27:03

jaj, ezek a németek mindent elhisznek... :)

különben igazad van, mind azok lehetünk.

Pennyke 2011.01.15. 11:35:47

Huh, azt hiszem, végre sikerült a TÁ. Ne haragudjatok, ha néhol össze-vissza írok, de még mindig a hatása alatt vagyok :D.
Már délután beállítottam a telómat, hogy hajnali kettőkor ébresszen, a köztes ébredés miatt. Ez rendben is volt. Este úgy aludtam el, hogy BIZTOS, hogy TÁ-m lesz, imádok álmodni stb.

Hajnali 2-kor csöngött a telóm. Felültem,de..... Minden valahogy más volt.
1, a telóm ébresztőhangja nem a megszokott volt. Vmi ismeretlen rock.
2, A telefonom az ágyam végében volt. Mindig mellettem szokott lenni.
3, fel volt kapcsolva a lámpa!(mindig sötétben alszok)

Na, itt önkétlenül, feltettem magamnak a kérdést(a napi 15x feltett kérdés meghozta gyümölcsét :D):-most ébren vagyok, vagy álmodok? Erre a válasz-a megszokott:most ébren vagyok helyett- az volt: (kissé bizonytalanul) Öööö...Most álmodok.

Tényleg nagyon furcsa volt. Ha nem lettek volna ezek a fent felsorolt jelek, észre se vettem volna, annyira valóságos volt. Utána-az izgalomtól, a meghökkenéstől- vissza feküdtem aludni és felkeltem.

Huhhhhhhhhh. Csak ennyit tudok mondani :D.

Ui.: Záporról nem tudtok valamit? Miért nem ír?

fortisbarat 2011.01.16. 08:32:19

@Pennyke: Gratulálok , jól csináltad . A valóság teszt ismételgetését ettől függetlenül ne hagyd abba .
Ha jól tudom Zápor most egy kis ideig nem lesz a közelben , de biztosan jön hamarosan .

fortisbarat 2011.01.16. 08:36:15

@Pennyke: Amúgy meg csatlakozz a közösség álomműhelyhez , ott jobb oldalon . Ott vagyunk beszélgetni mindnyájan .Ja igen , Zápornak most nincs nete , de hamarosan jön .

fortisbarat 2011.01.30. 13:45:54

Sziasztok ! Tegnap este , próbáltam a tudatomat amennyire csak lehet fenn tartani , és valahogy érzékeltem , ahogy átmegy a tudat az álomba . Valami külső álomhelyszínt tapasztaltam , és próbaként azt mondtam , legyen ott azon a helyen egy nagy fa , ami természetesen rögtön oda is került a semmiből . Ez teljesen olyan , mint egy tudatos álom gondoltam , de aztán elveszítettem a fonalat .
Ezt még tanulmányozni kell , magam sem tudom , hogy ez már álom volt e , vagy még csak képzelgés ? A képzelgésnél van egy olyan jellemvonás , hogy elég gyorsan váltogatják magukat a képek , és eléggé választékosan . Azt hiszem az álom valahol ott kezdődik , amikor a kép már megáll és úgy érezhetjük , magunk is ott vagyunk azon a bizonyos helyszínen . Aztán vagy megmarad a tudatosságunk , vagy nem . Itt ebben az esetben mintha megmaradt volna , de csak másodpercek kérdése . Bár ebben bizonytalan vagyok , az idő eléggé homályos , nehéz ezt így eldöntenem .

fortisbarat 2011.03.09. 11:03:37

Álmomban egy autóval császkáltam a városban , míg oda nem értem egy adott helyre . Itt volt egy kis mozgás , helikopter , meg falmászók , csináltak valamit egy magas épület falán , a helikopter vitte el azt a pár embert akik a kötélen lógtak . Nem tudom mit csinálhattak , valami olyasmit , amit elvileg nem lenne szabad meglátnom ,erre rá is kérdezett ott tőlem valaki , de én mondtam , hogy én ugyan nem láttam semmit , mert én alszom .

Hú mekkora marha vagyok , hogy erre akkor ott nem jöttem rá , pedig tudtam . Aztán ahogy nézelődtem a téren , megláttam egy ismerős lányt , / kár hogy nem tudom ki az , pedig itt ismertem jól és régről ez tény / szóval odament egy másik ismerőshöz , akitől kért valamit magának . Ezt a másik hölgyeményt is ismerem , de csak virtuálisan . Zápornak hívják :D :D .

Szóval Zápor adott az ismerősömnek egy edényt , ami olyan volt , mint egy zsírosbödön . Az ismerősöm megtöltötte ezt az edényt tiszta vízzel és egy kísérletbe fogott bele , tudatos álmot akart vele előidézni . Letette az edényt a kőre és letérdelt mellé . Én is én is , mondtam , és igyekeztem csatlakozni hozzá . :) Bele kellett bámulni a bödön mélyébe , így vízzel telítetten egészen nagy mélységek tárultak elénk . A lány viszont bele nyomta az arcát , és kezével dörzsölgette azt ./ Mint amikor mosakszunk /. Én is belenyomtam az arcomat , de csak közvetlenül a víz fölé és bámultam a mélységet . Tudtam , hogy most álmodni fogunk . A lány felemelte a bödönt a magasba és olyan valószínűtlennek tűnt az egész , mintha nem is egy bödönt , hanem egy áttetsző víztömeget tartana . Ez egy álom , most álmodunk , villant az agyamban .

/ aztán megszólalt a fúró a felettünk lévő emeleten és kalapálni is kezdtek , az egészből kicsúsztam ! Brrrrrr !!!

pencroft 2011.03.14. 13:44:03

Remélem jó helyre írom...

Na szóval, ma különleges esemény történt. Már szerintem kb egy hónapja szinte egyáltalán nem foglalkoztam TÁ-val (leszámítva napi néhány, pár másodperces "tesztelést", azt se rendszeresen).

Ma hajnalban eszembe jutott, de túl világos volt már, hogy megpróbáljak WILD-ezni (amúgy is nehéz elaludnom), úgyhogy simán visszaaludtam.

Nem tudatos álmomban valami üzletben voltam, ahol először C-vitamint vettem, majd inkább visszatettem, és egy 187 Ft-os (sic!) BKV vonaljegyet választottam, amit rögtön el is tettem a pénztárcámba, mert nem volt nálam kosár. A pénztárnál röhögtem, hogy micsoda hülyeség, csak odaadok 200 Ft-ot becsszóra látszólag a semmiért, mert már nem akartam elővenni megmutatni a jegyet...

Az utcán három villogó rendőrautót láttam, és két rendőr bement egy étterembe. Utánuk mentem, de semmi különöset nem láttam, néhány ember ült asztaloknál. Valamiért meg voltam róla győződve, hogy egy másik kijárata is van az épületnek. Átmentem egy ajtón, de ott is csak emberek ültek. Átmentem még egy ajtón, az volt a konyha. Megkérdeztem a szakácsot, hol lehet kimenni, már nem emlékszem, mit mondott. Átmentem egy újabb ajtón (még mindig nem voltam tudatos), ott egy tükröt láttam.

És most jön az érdekesség. Megláttam magam a tükörben, és minden teljesen normális volt, talán kicsit piszkos volt a tükör. De amint megállapítottam, hogy a tükörképem valóságos, rájöttem, hogy álmodok! (Pedig soha nem valóságtesztelek tükörrel kapcsolatban.) Valahogy elég volt annyi, hogy elgondolkodjak azon, láthatok-e ilyen tükörképet.

Ekkor kezdett a kép szétesni, már csak egy-egy tárgyat láttam, aztán valahogy testtelennek éreztem magam, és jött a zsibbadás. Nem mozdultam, aztán felébredtem.

A mosdóban pedig eszembe jutott, hogy valakinek elkell küldenem egy emailt, mert ezt megbeszéltem valaki mással. Aztán tovább gondolkodtam, és ez a megbeszélés egyre inkább furcsa emléknek tűnt... akinek a mailt kéne küldenem és akivel a megbeszélés történt mindketten valóságban is létező személyek, de rájöttem, hogy azt a megbeszélést csak álmodtam.

Nem sokkal később pedig újra felébredtem, az előző ugyanis téves ébredés volt...

Szóval annyi volt az új élmény, hogy egy téves ébredés után még álmomban vissza tudtam emlékezni egy nem sokkal korábbi álmomra.

Zápor. 2011.03.14. 21:36:18

Gratula!!

Egészen jók az ilyen spontán TÁ -mok is, örülök, hogy sikerült! Mondják, hogy érdemes minden ébredés után valóságtesztet csinálni automatikusan, én is vettem már teljesen természetesnek, hogy tudatos álom utáni ébredéskor az első amit meglátok, az egy diófa lombja a fejem fölött.

Azért is jók az ilyen spontánok, mert egyáltalán azt a tudatot erősítik az emberben, hogy lehetséges álmodban tudni hogy álmodsz. Sztem mindenképp hasznos ami most történt Veled, hajrá, további hasonlókat! Vagy jobbakat!! :-)

pencroft 2011.03.15. 22:35:41

Kösz a szurkolást.

Leírok egy példát arra, amit karcoltam, hogy miért tartoznak az álmokhoz nemcsak az ingerek, hanem a tudatállapotok is.

Néhány hete lehetett, közvetlenül reggeli ébredés előtt. Nem is igazi álom volt, nem voltam benne szereplő, csak szemlélő. Még konkrét képre se nagyon emlékszem. De valahogy az volt, hogy nagy háború volt, és sokan meghaltak (ezt talán csak úgy tudtam, valami képek voltak, de nem emlékszem, mindenesetre nem volt félelmetes, sem nagyon elszomorító, amennyire emlékszem). Aztán mintha egy hang mondta volna, hogy azóta már sok év telt el, és a túlélők új, boldogabb életet találtak, és reménykedünk a jövőben, vagy valami ilyesmi. Aztán már teljesen olyan lett az egész, mintha dokumentumfilmet láttam volna, és éppen a vége menne. És én nagyon boldog voltam, hogy mégis sokan túlélték a háborút, és tényleg én is bíztam a jövőben. Ott a "dokumentumfilm-vége" fílingnél pedig egy gyönyörű hegedűszólót is hallottam (mintha a vége-zenéje lett volna a filmnek), pedig nem is tudok hegedülni, sőt, egyáltalán nem értek a zenéhez.

És ezután nagyon jó volt fölébredni.

Ezzel csak azt akartam illusztrálni, hogy van, mikor a tudatállapot fontosabb az álomból, mint a képek. Egy TÁ-ban nyilván nem hittem volna el, hogy háború volt, és ezután nem örültem volna annak, hogy vége lett és mégis sokan túlélték, stb.

Persze tudom, hogy a TÁ is nyújthat hasonlóan szép élményeket, és szeretnék is eljutni odáig. De pl egy hegedűszóig TÁ-ban valószínűleg nagyon sok gyakorlással lehet csak eljutni... Igaz, az nem közvetlenül rajtunk múlik, hogy mi szépet álmodik az ember, akár tudatos, akár nem.

Túl sokat gondolkodok. Megyek inkább aludni :-)
süti beállítások módosítása