Álomidő - a tudatos álmodásról

Hogy inspiráljon. Téged. Engem. Trükkök, tapasztalatok, élmények. Mert megtanulható. Lehetséges úgy elaludni, hogy közben tudatodnál maradsz, és amikor álmodni kezdesz, tudod, hogy épp álmodsz. És akkor... Bármi. Csak így egyszerűen: bármi, amit képes vagy elképzelni. Olyan valóság mint a "kinti", csak szót fogad neked. Mit szeretnél? Mi a három legféltettebb vágyad? Nem baj, ha lehetetlen. Nem baj, ha sose mondanád el senkinek. Utakat keresek arra a bolygóra, ahol az utazót élete legkülönösebb bulija várja. Érzed? :-) Jössz? :-)

Utolsó kommentek

  • álomontológus: Sziasztok! Nem tud valaki Záporról? Én nem voltam tagja az Álomműhelynek, de érdeklődve olvastam ... (2012.09.21. 14:31) Berobbanás
  • kergezerge: Ezt most hirtelen nem olvastam végig, csak erre guglizódtam, majd visszatérek, most csak annyit sz... (2012.04.05. 16:27) Képek, tisztelet, játék (ismét :-D )
  • Zápor.: Jó, jó, jó!! :-) Próbálkozz vele, Fortis! Örülnék ha láthatnám az álomrajzaidat! Az se baj, ha csa... (2011.09.05. 11:46) Képek, tisztelet, játék (ismét :-D )
  • fortisbarat: Nekem tetszetősek ezek a rajzok . Na csak a kézügyesség , azzal van számomra a baj . Kétbalkéz :) ... (2011.09.03. 15:46) Képek, tisztelet, játék (ismét :-D )
  • fortisbarat: Hú aztamindenit , de jó ez a kép ! És az álom maga is . Ezt a képet te festetted ? Nagyon tetszik ! (2011.08.24. 06:57) Zöld-arany falu és kerekasztal
  • Utolsó 20

Mission Irrelevant - avagy : Hozd át a kalandot!

2011.08.06. 02:16 Zápor.

 

Játék, kaland, humor, kihívás, ha kedved van hozzá, akkor minden napra. Szükséges napi kis rutinmegtörés.

 

"Ne feledd, hogy közvetlen összefüggés áll fenn a megnövelt kényelmi tűréshatár és a vágyott dolgok elérése között."

                                                    Timothy Ferriss - Négy órás munkahét

 

  • Hívd fel XY-t (akivel barátságban voltam, de évekkel ezelőtt, minden dráma nélkül a barátságunk "valahogy abbamaradt"), és hívd meg magadhoz!
  • Keress magadban 5 olyan hamis meggyőződést amit apádtól örököltél és károdra van.
  • Ma mássz fel egy fára.
  • Bókolj egy vadidegennek.
  • Írd meg XY -nak, hogy Köszönöd eztésezt.
  • Tegyél meg valamit, amit szerinted ő (egy aznapi álomszereplő) tenne a helyedben, de neked egyébként, magadtól eszedbe se jutna.
  • Ülj ki olvasni a tetőre.
  • Egyél olyat amit még soha.
  • STB, STB, STB...

Hozzáértők elég egybehangzóan állítják, magam pedig megtapasztaltam, hogy az álmokra való emlékezés a kapu a tudatos álmodáshoz.

Emlékezni az álmokra önmagában is roppant hasznos tud lenni, és nagyon szórakoztató. Egy kedves barátommal beszélgettünk ilyesmiről, mondta, hogy ő nemigen emlékszik rájuk, pedig talán szeretne. Részemről pedig azonnal, reflexből jött az alaptétel:

ELSŐ LÉPÉSKÉNT TUDD, MIÉRT AKARSZ EMLÉKEZNI AZ ÁLMAIDRA.

Aztán rájöttem, hogy könnyen mondom ezt, hiszen itt van a fejemben egy csomó lassan összeszedegetett trükk. De neki új a dolog, és mindenestül bukja ezt az egész álom-szelídítéses, remek sportot, ha a legelső MIÉRT -nél megakad. Úgyhogy elkezdtem összevadászni a trükköket, remélem sokaknak hasznotokra lesz. :-) Igyekszem őket egyenként átadni.

Ímhol az első, a kedvencem:

 

 "M"   - mint "Missön"

 

Az érzelem az érzelem. Aki ébredt már valaha rémálomból, az pontosan érti, mire gondolok: lényegtelen, hogy valóságban vagy álomban élted meg a kiváltó élményt, a rá adott érzelmi reakció nagyon is valóság!

Az érzelem pedig: ÜZEMANYAG. :-)

Az aznap éjjeli álmom felkavarja az érzelmeimet, és az ebből nyert lendület könnyedén képessé tesz olyanokra, amiket egyébként ellustáztam/gyáváztam/kényelmeskedtem volna. A módszer: miután ébredés után leírtam az álmaimat, azon lendülettel, még a bennem kavargó álomemlékek és álomból elevenen átjött érzelmek hatása alatt választok egy küldetést aznapra. Egy kis akaratlagos, spontán esztelenség. Valami amit nem szoktam. Csak hogy fiatalon tartsa a sejtjeimet. Valami színes kis szösszenet, vagy kis bátorságpróba, vagy valami amit jó volna, de sosincs rá konkrét ok, hacsak egyszer nem csinálok szándékosan... :-)  Álom nélkül több mint a felük eszembe se jutott volna, mert tipikus, szertelen álomfantázia-szülemények. Még ha ébren fogalmazódik is meg a konkrét feladat, tisztán benne van az álmok zseniálisan eszetlen kreativitása. De az pl. konkrétan, álmomban hangzott el, hogy menjek el abba a bizonyos könyvesboltba, és mondjam meg annak a bizonyos általam egyszer látott, ott dolgozó - számomra tökéletesen vadidegen - illetőnek, hogy "Nyugi, még semmit nem rontottál el véglegesen." Aztán gyorsan, de méltósággal távozzak. Na EZ Küldetés!! :-D Az első álmomban kapott "Missön", innen jött az ötlet. Ez annyira szélsőségesen elborultul hangzott, és még akkor is kivert a víz, ha csak belegondoltam: úgyhogy muszáj volt még aznap megtennem... :-D

Kutatásaink bizonyították, hogy a személyes kompetencia fejlesztésének legnagyobb akadálya a kényelmetlenség érzésének elkerülése irányába ható erő. Csak akkor tudunk változtatni a dolgokon, ha képesek vagyunk mi magunk "feszíteni a húrt". Ez a legenyhébb érzelmi kényelmetlenségre is igaz.

                                   Travis Bradberry, Jean Greaves - Érzelmi intelligencia

 

Szelídebb példa, konkrétan a mai nap:

Talán sose tettem volna meg, ha ma éjjel nem álmodom azt, amit. Álmomban beszélgettem egy ismeretlen antipatikussal, és volt egy mondatom, ami teljesen felesleges volt, időt és energiát pazaroltam vele, ezzel persze belefolytam egy kisstílű, személyes játszmába - és pont vele. Miért? Reflexből. Mert domináns helyzetbe igyekeztem kerülni, ösztönből, nem tudatosan, csak azért, mert... Mert CSAK. Na ez a baj. Azért, mert késztetésem van rá, a génjeimbe van írva, ahogy mindenkiébe, már a közös ősben is benne volt, mielőtt a mai ember kifejlődött volna. A késztetés logikus és hasznos egy főemlős számára. Nekünk is az. De hogy önállósítja magát, és anélkül hoz ki belőlem gyors, önkéntelen dominancia-jelzéseket, hogy egyáltalán felfognám mi történik, na az már zavar. Reggel, már miközben az álmaimat leírtam a füzetkémbe, ott járt a fejemben az a kis bosszúság, hogy "Ezt most mért is csináltam? Hasznom nem volt belőle, csak megtettem, mert nekem muszáááj... Annyira jellemző, pedig annyi bajom volt már belőle..." Úgyhogy az álom leírása alá azonnal odabiggyesztettem az "M" betűt (= "Missön"), és odaírtam, hogy ma három ilyenen tudatosan kapjam rajta magam! Mikor olyasmit mondok amit nem célszerű, de jól esik mert dominanciajelzés és a biológiám örömérzettel jutalmaz érte.

Nem az volt a célom hogy megszüntessem ezt a berögződést, hanem csak hogy észrevegyem.

Estére eléggé megdöbbentett az eredmény. Naponta többször megteszem, egyértelműen helyzetkinyilvámítási céllal, és normális esetben fogalmam sincs róla!

Első esetben nem mondtam semmit. Pont ez volt a lényeg. Kellett volna mondanom valamit abban a helyzetben, de így finoman jeleztem a majomcsapatban elfoglalt rangomat; leheletfinom kis bunkóság, egyik félben sem tudatosul, de mindketten tudomásul vesszük tudat alatt, hogy én "megtehetem".

Délután a második eset, ugyanez, csak a személy változott akivel megtettem. De: most már korrigáltam akaratlagosan. Haladás. >> "Ja, és mikor azt mondtad hogy köszönöm, elfelejtettem mondani hogy szívesen, de szívesen! :-) " <<

Harmadik alkalom, este. Itt már mondtam valamit, aminél csak a szétáradó örömérzet hatására kapcsoltam, hogy Na, ez megint az volt!

Kész, küldetés teljesítve, szépmunka-ügyes voltál. (És bunkó.)

ÉS: aztán este beszéltem egy harmadik emberrel, akinél már megszokásból, lendületből vettem észre a negyedik aznapi dominancia jelzést; Örültem neki hogy beszéltünk, éreztem, de a "Nna, örülök hogy beszéltünk!" -re nem mondtam hogy "Én is örülök", mert "nem akartam nyalizni". Így kimondva már halál ostobán hangzik, de az egész napi odafigyelés nélkül észre se vettem volna. (És az rosszabb mint felfogni és roppant ostobának érezni magam... :-D )

*****************************************************************

 

Tedd mindig azt, amit félsz megtenni.

                                                                  

                                                                   Ralph Waldo Emerson

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: álomfelidézés

A bejegyzés trackback címe:

http://tudatosalom.blog.hu/api/trackback/id/tr583129273

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.