Ha konkrétan épp két példányban létezem, amelyből az egyik két elemi erejű orgazmust okoz a másiknak egy igennagyon jól sikerült szeretkezés folyamán, akkor ez most önkielégítés vagy homoszexualitás?? Mindenesetre kezdek ráérezni a tudatos álmodás tagadhatatlan bájára..
Leltár: Kocsilopás, gyújtogatás, emberrablás (bár az véletlen volt), zárt telekre történő illetéktelen behatolás, továbbá egy pokolian jó szeretkezés azzal az emberrel, aki a lehető legjobban tudja, mit élveznék abban a pillanatban leginkább, és azt gátlások nélkül meg is teszi. (Saját magam másik példányával.)
"Kár, hogy oly mulandók a pillanatok, amikor az ember nemes és tiszta és az angyalokkal rokon..."Szerb Antal
- (Ezt tippelem a legfontosabbnak: ) Tegnap este óta rátaláltam egy nagyon jellegzetes tudatállapotra - és érzetre: talán leginkább úgy tudnám leírni, hogy törekvés 100% -osan úgy viszonyulni az álom előtti jelenségekhez, mint a T.Á. -hoz. Minél hitelesebben megélni, hogy "ez" (amiről még pontosan tudom, hogy nem), ez már AZ, ez itt, most T.Á., a hozzá tartozó jellegzetes jóérzéssel, élénkséggel, kíváncsisággal.
- Katartzis. Szándékosan próbáltam ki, mert az a tiszta, átlagostól eltérő érzelmi többlet tippem szerint segíthet átlagostól eltérő kombinációba kapcsolni a különböző agyterületeimet. A Magyarország klippet néztem meg kétszer, közvetlenül elalvás előtt, a Gesztis "békés többség" -eset, amiben olyan sokféle ember énekel. Az valahogy szívem csücsökje, mindig megfog, meghat, nagyon szeretem.
- Kb. egy órával a délutáni alvás előtt néhány percig álmokkal foglalkozó cikkekbe nézegettem bele.
- Tegnap este lefekvés előtt mintegy "háttérzajként" meghallgattam egy előadást "Álom - tudatos álom" -témában. FONTOS LEHET: Élő szóban ment, emberi hanggal, hangsúllyal, érezhető volt a szavak mögött az ember, nem mint az olvasott információknál. Erősen arra tippelek, hogy az élő beszéd hangja nagyon fontos, talán komolyabban veszi az agy, és sokkal jobban aktiválódik a témára, mint olvasáskor.
- Mindkét elalváskor odafigyeltem arra, hogy - bár még nem így érzem, de - minél inkább úgy álljak a tevékenységhez, hogy "egy meglevő képességet fogok használni", nem pedig egy nem létezővel próbálkozni.
- Tegnap délelőtt életemben először falat másztam (mászófalat, kis bigyókkal), és abból szerintem még megmaradt az érzés, ahogy mozdulatról mozdulatra összpontosítok, küzdök, hogy minden egyes egyel följebbi fogantyú egy kis győzelem, és csak fokozza az elszántságomat. Kicsit még ennek a "demárpedig" érzésnek az emlékével kezdtem neki a különféle hipnagóg hatások, magával rántani akaró tudatgyengülések ellen felvenni a kesztyűt, elalvás közben. (Elalvás után meg padlógáznál jöttem rá, hogy az ellopott ifával nem tudok rendesen kanyarodni, mert a tegnap kifárasztott fogó izmaimnak ma az ásványvizes üveg is gondot okozott.)
Hirtelen ennyi jut eszembe. Lehet hogy más is közrejátszott, lehet hogy ezek közül egyik se. Két napon belül ki fog derülni. :-)
Utolsó kommentek